Amikor manó gyártásba kezdtem, igazából nem nagyon gondoltam a waldorf pedagógiára és waldorf nevelési módszerre.

Érdekelt a babakészítés, játék figurák készítése és sok mindent ki is próbáltam. Ahogy ötleteket, technikákat keresgéltem, tanultam és próbálgattam, egyre inkább a természetes anyagok felé fordultam. Így akadtam rá a kőszegi nemezgyár webshopjára, ahonnan filceket kezdtem el rendelni. Sokáig nem is készült semmi a filceimből, talán egy két csendes könyv. De sokat nézegettem, forgattam őket, mert még a tapintása is öröm ennek az anyagnak. Mivel sok színt akartam, ezért először csak a nemez feldolgozása, szabása során keletkezett levágott szélekből rendeltem egy két kiló anyagot. Gondoltam a csendes könyvekhez jók lesznek majd a kisebb darabok is. És ez így is volt. Első könyvecske talán, öt évvel ezelőtt, ha jól emlékszem a A kis malac és a farkasok című mese volt. Aztán még készült katicás mesekönyv, pillangós könyvecske is.

Közben mindig keresgéltem az ötleteket, hogy mihez is használhatnám ezt az alapanyagot, hiszen a filccel, gyapjúval nagyon könnyű dolgozni, formatartó, strapabíró és környezetbarát. A textúrája melegséget és természetességet sugároz. Ezek a tulajdonságok fontosak, ha a környezetünket dekoráljuk vagy éppen a gyerrmeknek készítünk belőle játékot, használati tárgyat és szerencsére már nagyon sokféle, finom, természetes színvariácóban is gyártják.

Az ötletek keresgélése közben egyre inkább megtetszettek a cuki kis manók, fa figura (pegdoll) gyapjúfilcből készített ruhácskában. Az egyszerű kis színes, festett manótól a bonyolult hímzett ruhájú manóig mindenfélét találtam. Temérdek stílus, temérdek technika, rengeteg ötlet – gyűjtögettem őket a pinteresten.

Olvastam egy blogot is, ahol egy anyuka csodálatos ötleteket osztott meg a pegdoll készítésről. A blogot szinte indulása óta olvasom. (Most eljutottam oda, hogy a blogger könyveit is megrendeltem – már nagyon várom, hogy megérkezzen.)

Aztán egyszer csak eljött az idő, mikor időm és kedvem volt, hogy hozzáfogjak a saját kis manóim elkészítéséhez. Sokat gondolkodtam azon, hogy fessem a manókat vagy öltöztessem gyapjúfilcbe? Még nem mondtam le a festésről, de csak olyan festéket szeretnék használni, ami környezet és bababarát és persze ne kelljen a használatához festőművésznek lenni – ennek keresgélése még folyamatban van. Az említett blogon a Lyra akvarell festékét láttam ajánlani – ennek kipróbálása még várat magára.

Addig is gyapjúban vannak a kis fa figuráim. Tehát jöhetnek a gyapjúfilces manók! Az ötletelés során egyre többet botlottam a waldorf pedagógiába, a waldorf nevelési módszerbe, a waldorf inspirálta manókba, waldorf manókba.

Már javában készültek a a hét napjai manóim, az angyalkáim, a betlehemes készleteim, mikor elkezdtem a kézműves munka mellett kicsit az elmélettel is foglalkozni és kicsit kutakodni, hogy miért érzem úgy, hogy nekem ezek a waldorf inspirálta figurák, nagyon a szívemhez közel álló világot nyitnak meg.

Mi is az a waldorf? Mi a waldorf módszer? Honnan ered az elnevezés?

Wikipédia és Google Tudós és mindenféle források keresgélése után azt már megtudtam, hogy az első waldorf iskolát  Emil Molt, a Waldorf-Astoria cigarettagyár vezérigazgatója alapította, elsősorban a gyári munkások gyermekei számára. Az is kiderült, hogy az iskola megszervezését és szellemi irányítását Rudolf Steinerre bízta, az első évben 256-an kezdték el a végül 12 osztályos, egységes, koedukált, független iskolát.

Találtam egy oldalt, ahol forrás megjelölésekkel ír a szerző a waldorf történetről és a magyarországi waldorf pedagógia megteremtőjéről Nagyné Göllner Máriáról, aki 1926-ban Kis-Svábhegyen alapította meg az első iskolát, mely Rudolf Steiner pedagógia elvein alapult. Az iskola oktatói között német tanárok is voltak, akik a hétköznapi életben a waldorf iskola kifejezést és waldorf pedagógia módszer elnevezést használták, ezért maradt ránk a waldorf kifejezés és nem a Steiner féle – iskola vagy módszer. Bár angol nyelvterületen – írja a szerző – egyre inkább steineri iskoláknak, intézményeknek nevezik ezt a módszert követő intézményeket.

A waldorf szó eredetét is ebben a blogban találtam meg. Nagyon érdekes, hogy a Waldorf-Astoria cigaretta gyár, ahol az első waldorfi iskola létrejött, honnan is kapta a nevét. A blog szerzőjétől megtudjuk, hogy ki volt John Jacob Astor, aki a türingiai Walldorf – ban született 1763-ban és fiatalon nekivágott a nagyvilágnak, előbb Angliába, majd a függetlenedett Egyesült Államokba utazott és megvalósította az amerikai álmot, húsbolti segédből, kifutófiúból lett milliomos, és 1848-ban az első amerikai multimilliomosként halt meg. Nagy vagyont hagyott maga után, amivel utódai is jól gazdálkodtak, ahogy több jel is utal erre, ha követjük az Astorok történetét.

A stuttgarti Waldorf-Astoria dohánygyár nevét Jacob Astorról, az első amerikai multimilliomosról és szülőfalujáról kapta és itt hozták létre az első steineri iskolát 1919-ben.

Hát ennyit dióhéjban a waldorf -ról. Izgalmas kutakodás volt. Természetesen, mint minden módszernek, elméletnek vagy filozófiának, vannak követői és ellenzői. Ez így van rendjén. Itt idézném Rudolf Steinert 🙂

Az emberiség legtöbbször nagyon keveset beszél arról,
amit tud, és nagyon sokat beszél arról, amit nem tud.

És, hogy mi közük van mindehhez az én manóimnak?