Mióta felfedeztem és kipróbáltam a fánk sütőben való sütését, azóta elég gyakran készítem. A családom is igényli, mert még azok is nyugodtan fogyaszthatnak belőle, akik korábban az olajban való sütés miatt inkább elkerülték a fánk evését. Az sem elhanyagolandó, hogy a lakásban sem terjeng a nehéz olajszag.

Az alábbi recept alapján már nagyon sokszor készítettem fánkot, ezért mindenkinek bátran ajánlom.

Hozzávalók (6 adag)

50 dkg liszt

5 dkg margarin (olvasztva)

7 dkg cukor

2 db tojássárgája

3 dl tej

pici só

1 tasak szárított élesztő

dzsem a tálaláskor

A fánk elkészítése

A hozzávalókat a kenyérsütőm dagasztó üstjébe teszem és beindítom a dagasztó programot. A dagasztó program lejártakor kiveszem a tésztát és kicsit átgyúrom és 2 cm vastagra nyújtom. Pogácsa szaggatóval szaggatom és kis mélyedés nyomok a közepébe vagy karika alakúra formázom. Ezután még letakarva hagyom kicsit pihenni, kelni. Ezután előmelegítettt sütőbe teszem (160-170 fok, alsó felső sütés) és kb. 20 percig sütöm.

Ha már farsangi fánkról esett szó, akkor persze rögtön a farsangi mulatságok is eszébe jutnak az embernek. Ha farsang akkor viszont Csokonairól illetve a Dorottya napról is érdemes kicsit megemlékezni. A magyar irodalomból ismert Dorottya és a Dorottya napi bál Csokonai Vitéz Mihály tollától vált híressé. A költő 1798-99 telén írta meg eposzát a “Dorottya vagyis a dámák diadala a farsangon” címmel, melynek ötletét a Kaposváron megrendezésre került farsangi bál adta.

Kaposváron azóta is nagy hagyománya van a farsangi felvonulásnak, ahol hagyományőrző egyesületek mellett a kaposvári Csiky Gergely színház művészei is fellépnek a Karnevál hercege és Dorottya vénkisasszony szerepében.

Álljon itt egy idézet arról, hogy mi volt Csokonai véleménye az idegenek szokások, viseletek utánzásáról 🙂

“Miért nem táncol magyart az ánglus, francia?
Csak a magyarnak kell más nemzet módija?
Így vesztjük hazánkat a magunk kárával,
Külső tánccal, nyelvvel, szokással, ruhával.”