Japánból indult világhódító útjára a shinrin-yoku, azaz az erdőfürdőzés. Az elnevezés egy marketing ötlethez kapcsolódik még 1982- ből, melynek célja az volt, hogy minél több embert csábítsanak a csodaszép japán erdőkbe.

Bárhogy is született a név és a módszer, az biztos, hogy mára számos tudományos kutatás támasztja alá az erdőfürdőzés hatékonyságát.

A sinrin-joku kifejezést Akijama Tomohide, a japán Erdészeti Ügynökség igazgatója találta ki 1982-ben. 

Szó szerinti fordításban „erdőfürdőzésnek” mondható az erdőben való elmerülés, a „napfürdőzés” és a„tengeri fürdőzés” mintájára. 

Az eredeti elnevezés tartalmilag olyasmit fejezi ki, hogy érzékeinkkel elmerülünk a természet atmoszférájában.

A világon egyre több kutató kezdte vizsgálni a természet, és különösen az erdők élettani és pszichológiai hatását az egészségre és jóllétre. A kutatókat biztosan az a kérdés izgatta, hogy mi az, ami miatt jobban érezzük magunkat zöld környezetben? Mitől van az, hogy a természetben, a fák között feltöltődünk, ellazulunk és szinte gyógyítóan hat ránk.

Az erdőfürdőzésre, kicsit leegyszerűsítve, tekinthetünk úgy, mint egy ráérős, néhány órás vagy egész napos séta a fák között.

Erdőfürdőzés irányzatai

Az erdőfürdőzésre, kicsit leegyszerűsítve, tekinthetünk úgy, mint egy ráérős, néhány órás vagy egész napos séta a fák között ? Már ez sem olyan egyszerű ám, ahogy mi elgondoljuk.

Többféle módszer és irányzat létezik az erdőfürdőzés „műfajon” „belül. Kapcsolata van az ökopszichológiával és a természetterápiával, de módszertana eltér azokétól, miként az eredeti, gyógyászati célú shinrin-yoku módszertől is. (amit állítólag marketing céllal találtak ki?)

Az erdőfürdőzés egyik fő jellemzője a holisztikus szemlélet.

A nyugati országokban van egy kapcsolati erdőterápiának nevezett módszer, ami  Amos Clifford amerikai pszichoterapeuta nevéhez fűződik. Ez a módszer a természet élőlényeivel való kapcsolatteremtésre helyezi a fókuszt és nem csak az érzékszervi tapasztalásokra. Az érzékszervi tapasztalás során az illatok, hangok és formák tapasztalásán keresztül kapcsolódunk a természethez, az élőlényekkel való kapcsolódás során már érzelmileg is érintettek leszünk. Ez pedig az ember és a természet kapcsolatát kívánja tudatosítani és helyreállítani.

 Az erdőfürdőzés eredeti célja a wellness jellegű, ökoturizmus népszerűsítése volt, mára pedig komoly kutatások alanya és többféle irányzata alakult ki.

Magyarországon az első erdőfürdő-vezetők 2018-ban szereztek nemzetközi képesítést. 2021 januárjában jött létre a Magyar Erdőfürdő és Erdőterápia Társaság (MEET), amelynek célja a minőségi, nemzetközi sztenderdeken alapuló a módszertan szerint vezetett erdőfürdőzés meghonosítása, a minőségbiztosítás és a hiteles kommunikáció. Tudatosítani kívánják, hogy az ember a természet elidegeníthetetlen része, és e kapcsolat őrzése-építése az ember és a természet számára egyaránt fontos.

Napjainkban minden, az elismert nemzetközi intézetekben képzett magyar erdőfürdő-vezető tagja a MEET-nek.

Magyarországon (és magyarul) 2022. áprilisa óta képeznek erdőfürdő-vezetőket az írországi Nádúr Integratív Erdőterápiás Központ és két magyar erdőterápiás szakember, Györffy (korábban Bach) Éva és Sztankó Katalin jóvoltából. ( Forrás: Wikipédia)

Erdőfürdőzésről, erdőmerülésről és az erdő gyógyhatásáról korábbi bejegyzés itt.

Felhasznált irodalom: Dr. Csing Li: A fák gyógyító ereje, Kossuth, Budapest, 2018. 320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630992374 · Fordította: Medgyesy Zsófia