Az erdő gyógyító ereje egy rendkívül izgalmas és fontos téma. Egyre többet hallunk és olvasunk róla A természetben, különösen az erdőkben töltött idő pozitív hatásai jól dokumentáltak, számos kutatási eredményről is olvashatunk ,ha kicsit szeretnénk elmélyedni a témában.
Azt a természetkedvelőknek, túrázóknak, kirándulóknak nem kell bizonygatni, hogy az erdőben, természetben töltött idő, mennyire nyugtatólag hat ránk. Az erdő hangjai, a fák illata, susogása, a nap sugarai, a friss levegő – mind-mind jó érzéseket keltenek bennünk.
Egy egy erdőben tett túra vagy séta után már mindenki tapasztalhatta, hogy felfrissült, ellazult, szorongásai oldódtak, új erőre kapott és a rossz gondolatai is tovaszálltak. A japánok ezt az érzést az erdőben való elmerülésnek, az erdőben való megmártózásnak hívják és erre japánul a shinrin – yoku kifjezést használják, ami erdőfürdőzést jelent.
Talán nem véletlen, hogy a kifejezés japánból származik és ott kezdték terápiás módszerként alkalmazni, mert a keleti gyógyászat sok szempontból természetközelibb és emberközpontúbb, mint a nyugati. állítólag Japánban 44 bejegyzett shinrin-yoku erdő létezik, de persze erre a célra bármilyen erdő megfelel. Szakkönyvek szerint minél több és öregebb a fa és minél kevésbé szennyezett az erdő, annál jobb, de bármi jobb az épített környezetnél.
Az erdő gyógyító hatását nagyon sokféleképpen vizsgálják és az érdeklődők sokféle pozitív hatásról olvashatnak japán szerzőktől, magyarul is megjelenő könyvekből.
A kutatások kitérnek többek között az ember mentális és fizikai egészségére gyakorolt hatásokra.
Az egyik legizgalmasabb kutatás a növények által kibocsátott fitoncid hatása az emberi szervezetre. Erről a kutatásról magyar szerzőktől olvashatunk. (Barna T. (2003): A növények fitoncid hatása, különös tekintettel a cédrusokra; Erdész Szellemi Műhely,)
„Közismert, hogy sok növényfaj bocsát ki légzése során olyan anyagokat, melyek a levegőben
található mikroorganizmusokat elpusztítják (fitoncid hatás). Egyes esetekben a kibocsátott anyagok
más növények fejlődését is akadályozhatják (allelopátia).
A növények fitoncid képességét B.P. TOKIN, ukrán tudós állapította meg 1928-29-ben. Ez alatt
a növényeknek azt a védekező mechanizmusát értette, amellyel más növények, rovarok, gombák és
egyéb mikroorganizmusok ellen képesek védekezni. A fitoncid anyagok kémiailag lehetnek alkoholok,
glukozidok, aldehidek, szerves savak és cserző anyagok. A növényekben rendszerint illó vegyületek
formájában vannak jelen, és a légzéssel, vagy a sejtek sérülése következtében a levegőbe kerülve
fejtenek ki védőhatást. Más fitoncidok nem illó vegyületek formájában találhatók a sejtnedvekben és
nyomás, sérülés hatására jutnak ki a növény felszínére.
A növények fitoncid képessége függ a fajtól, az évszaktól, a napszaktól és a meteorológiai
viszonyoktól. A kutatók sorrendet is felállítottak az egyes növények között a fitoncid képesség
erőssége szerint:
- Vöröshagyma
- Fokhagyma
- Atlasz cédrus
- Jegenye fenyő
- Tiszafa
- Erdei fenyő
- Boróka
Laboratóriumi kísérletekkel megállapították, hogy a vöröshagyma-fokhagyma-cédrus illóolaj
már 3 perc alatt elpusztítja a kórokozókat, a lúcfenyő illóolaja csak 60 perc alatt. Viszonylag erős
fitoncid hatása van a tölgyeknek, a gyertyánnak, a juharoknak, a diónak és a nyírnek.
Az erdő gyógyító erejét bárki megtapasztalhatja. Ma már lehetőség van arra is, hogy ezt a gyógyító erőt workshopok, túrák vagy meditációs alkalmak formájában próbáljuk ki. Ezek biztosan segítenek közelebb kerülni a természethez és megtanítanak olyan módszereket, amelyek segítenek az ellazulásban, a természethez való kapcsolódásban, az elmerülésben. Ez olyasmi lehet, mint mikor vezetett gyalogtúrán veszünk részt – túrázhatunk egyedül is vagy barátainkkal, de mikor képzett túra vezetővel megyünk, akkor megvan az a könnyebbség, hogy az ő utasításaira és vezetésére hagyatkozunk és nekünk több időnk jut magunkra és a természetben való gyönyörködésre. Hiszen ilyenkor nem terhelnek bennünket például a szervezés feladatai, a turista jelek figyelése és sokszor még a vezetőtől kapott érdekes ismertetőkkel is gazdagodunk.
