Maria Treben, Egészség Isten patikájából című könyvében olvastam sok sok évvel ezelőtt a gyermekláncfű jótékony hatásáról. Minden évben pitypang virágzáskor eszembe is jutott, hogy ki kellene próbálni a pitypang méz készítését, mivel nagy méz kedvelő vagyok. Kicsit hihetetlennek tűnt, hogy virágsziromból és cukorból méz készülhet. Az idén a „nagy itthon maradás” egyik eredménye lett, hogy végre elkészült a pitypang mézem. Nyilván nem méz és lehet elborzadni a sok cukortól, amitől édes és sűrű a szirupunk, de a növény üde sárga virágjából kinyert virágpor íz feledteti ezt.
Íme a recept:
Két nagy maréknyi pitypangvirágot gyűjtünk és egy liter vízben lassan főzzük. Mikor a víz forrni, bugyogni kezd, levesszük a tűzről és lefedve egy éjszaka állni hagyjuk. Másnap leszűrjük, lecsepegtetjük, jól kinyomkodjuk. A léhez egy kiló cukrot teszünk és hozzáadunk egy karikára vágott citromot ( esetleg héja nélkül csak a levét). A fazekat fedő nélkül a tűzre tesszük és kis lángon melegítjük, vigyázva arra, hogy ne forrjon. Figyeljünk arra, hogy túl sűrű se legyen, mert akkor idővel kikristályosodik, de híg se, mert akkor megsavanyodik. Én kb. másfél, két órán keresztül pároltam.Közben kis kanálnyit tányérra tettem, hogy ellenőrizem az állagát. A kis tányéron kihűlve látható, hogy megfelel-e a sűrűsége. Nekem inkább egy sűrű szirupom lett.
Nálunk az igazi kedvenc a szirupból készült frissítő ital lett
